Ha úgy döntünk, hogy sportfogadásra adjuk a fejünket, legyen szó akár labdarúgás vagy mondjuk agárversenyek fogadásáról, létfontosságú, hogy ismerjük a szorzók működését. Ahhoz, hogy jól fogadjunk, nem elég ismerni egy adott csapatot vagy sportágat, tudni kell, hogyan kalkulálódnak a szorzók, mit jelent a szorzóban rejlő érték és milyen formátumokkal fogunk összefutni a különféle bukmékereknél.
A szorzóknak három fő típusa van, egyrészt a törtes szorzók, amelyeket főleg a brit rendszerben használnak, a tizedesekkel működő szorzók, amelyekkel a magyar fogadók legtöbbször találkozni fognak és a legérdekesebbnek számító money line típusú szorzók, amelyeket általában az Egyesült Államokban használnak. Igazából másképp festenek, de azt mutatják meg, hogy mekkora esélye, valószínűsége van egy adott kimenetel bekövetkezésének. Tehát hiába néznek másképp ki ezek a szorzók, nem fogunk többet nyerni csak azért, mert mondjuk amerikai szorzókkal fogadunk ugyanarra a meccsre.
A szorzók működése általában – decimális szorzók
Ahogy a bevezetőben volt róla szó, a szorzóknak három fajtája van. A törtes, brit szorzók a megnyerhető profit arányát mutatják meg a téthez képest. A tizedesjegyes szorzók azt az összeget mutatják, amit minden feltett 1 forintból lehet nyerni. A moneyline típusú amerikai szorzóknál az is számít, hogy milyen előjele van a szorzónak. Ennek tükrében az amerikai szorzók azt mutatják meg, hogy mennyit kell feltennünk ahhoz, hogy 100 dollárt nyerjünk vagy mennyit nyerhetünk 100 dollár megtételével.
A legegyszerűbb a decimális, tizedesjegyes szorzókat, oddszokat megérteni. Ezek leginkább Európában, Ausztráliában és Kanadában népszerűek. Azért szeretik őket nagyon sokan, mert már ránézésre is azonnal látható, hogy ki az esélyes egy adott mérkőzésen. Ugye a tizedesjegyes szorzó azt az összeget mutatja meg, amit egy fogadó nyerhet 1 forint megtételével. Az így kiszámolt összeg tehát nem profitot mutat, hanem a teljes kifizetést, tehát ebben már benne van a tétünk és a profitunk is.
A kalkuláció módja a következőképpen történik:
Kifizetett összeg = Tét szorozva a szorzóval
Azaz ha 1000 forintot teszünk egy 1,4-es szorzóval kínált Barcelona-győzelemre az Espanyol ellen, akkor elég egyértelműen látható, hogy a fogadóiroda siker esetén 1400 forintot fog nekünk kifizetni. Ebben tehát benne van a tétként felrakott 1000 forintunk mellett a négyszáz forintnyi profitunk is. Az Espanyol szorzója ugyanezen a meccsen mondjuk hármas, akkor látható, hogy 3000 forintot kapunk, ha a kisebbik barcelonai csapat nyerni tudna. És ha az 1,4-et összehasonlítjuk a 3,0-s szorzóval, az is látható egyértelműen, hogy melyik csapat az esélyes a győzelemre.
Hogy működnek a törtes szorzók?
A törtes szorzók, amelyeket brit szorzókként is ismerünk, szinte kizárólag Nagy-Britanniában népszerűek. Nagyon egyszerűen érthetőek ezek is, ha tisztában vagyunk általános iskolából a törtek működésével. Egy 5/1-es törtes szorzó azt jelenti, hogy a feltett 1 forintunk után ötöt fogunk visszakapni, plusz az 1 forintos tétünk is visszajár. Tehát egy 5/1-es szorzó azt jelentheti, hogy 6 forint nyereményünk lehet 1 forintos tétnél. Így a decimális, tizedes szorzókhoz hasonlóan a törtesnél is felírható a kalkuláció módja
Kifizetett összeg = (Tét * Törtes szorzó) + Tét
Azaz ha mondjuk, hogy egy adott csapatnak egy mérkőzés megnyerésére 13/5-ös esélye van, akkor az azt jelenti, hogy 1000 forint téttel:
13/5 * 1000 + 1000 = 3600 forintnyi összeget kapunk.
Értelemszerűen ez azért nehezebb, mert ránézésre azok, akik nem ismerik annyira az ilyen típusú szorzókat, nem fogják tudni megmondani ki az esélyesebb, egy 13/5-ös szorzó vagy egy 16/7-es. Viszont megszokás kérdése a dolog, hiszen pontosan ugyanúgy kell kiszámolni a várható nyeremény összegét, mint a törtes szorzóknál, csak még a szorzás eredményéhez hozzá kell adni a felrakott tétet is.
Az amerikai típusú, moneyline szorzók
A money line típusú szorzók szinte kizárólag az Egyesült Államokban nagyon népszerűek, már csak azért is, mert aki nem ebbe szocializálódott bele, az nehezen fogja megszokni ezeket a típusú szorzókat. Alapvetően mínusz és plusz jelekkel kezdődnek a szorzók. A mínusz jellel kezdődő szorzók az esélyesekre vonatkoznak, míg a plusz jellel kezdődő szorzók az esélytelenre vonatkoznak inkább. A szorzó, amelyik mínusszal kezdődik, azt mutatja meg, hogy mennyit kell feltennünk ahhoz, hogy 100 dollárt nyerhessünk. A plusszal kezdődő szorzó pedig azt mutatja meg, hogy mennyit nyerünk 100 dollár feltétele után. Fontos tudnivaló, hogy itt is visszakapjuk a kiszámolt nyeremény mellett még a tétünket is.
Nézzünk meg közelebbről egy példát:
NBA-ban egy kosárlabda mérkőzés vonatkozásában az egyik csapat, a Lakers szorzója +585, míg a másik csapaté, a Warriorsé -720. Ez azt jelenti, hogy a mínuszos szorzóval bíró csapat az esélyes a mérkőzés megnyerésére. Ahhoz, hogy a Lakers győzelmével 585 dollárt behúzhassunk, 100 dollárt kell feltennünk. Ha ezt megjátsszuk, akkor 585 + 100 dollárt fogunk visszakapni.
A Warriors vonatkozásában pedig 720 dollárt kell feltennünk ahhoz, hogy 100 dollárt nyerhessünk, ami egyértelműen mutatja, hogy a Warriors nagy esélyese ennek a meccsnek. Ha bejön a papírforma, akkor visszakapjuk a tétünket, 720 dollárt valamint a nyereményünket, 100 dollárt. Tehát minél nagyobb a különbség a szorzók között, annál nagyobb a különbség a két csapat esélyei között is.
Konkluzió
Ha úgy döntünk, hogy belevágunk a sportfogadás világába, akkor nagyon fontos, hogy ismerjük és képesek legyünk értelmezni a szorzókat, de legalábbis egy típusukat. Hiszen alapvetően minden bukméker biztosítja a lehetőséget, hogy váltogassunk a szorzók beállításai között. Ha pedig már ismerjük a szorzók működését, akkor bátran belevághatunk egy jó fogadásba.
