FIFA 2026 labdarúgó-világbajnokság – meccsek, stadionok, menetrend és friss hírek

Nazadnje posodobljeno 30 szeptember, 2025

A FIFA 2026 labdarúgó-világbajnokság Észak-Amerikában kerül megrendezésre, három ország; az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében. A torna előkészületei 2022-ben indultak, mára pedig a stadionok kijelölése, a lebonyolítás rendje és a menetrend váza is véglegesedett. Az esemény minden eddiginél nagyobb léptékű lesz: 48 csapat, 16 város, 104 mérkőzés.

Ebben az összeállításban végigvesszük a kulcsfontosságú tudnivalókat – csoportbeosztásokat, meccsnaptárt, helyszíneket és friss híreket, hogy minden fontos információ egy helyen, áttekinthetően álljon rendelkezésre.

FIFA 2026: Rendező országok és fő stadionok

A 2026-os világbajnokságot három ország, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendezi meg, összesen 16 városban és stadionban. A nyitómérkőzés Mexikóvárosban, a döntő pedig New York/New Jersey térségében lesz.

Ez az első olyan világbajnokság, amelyet három nemzet együtt rendez, és egyben az első, amelyen 48 válogatott vesz részt.

A legfontosabb dátumok a következők:

• Nyitómérkőzés: 2026. június 11., Mexico City, Estadio Banorte
• Döntő: 2026. július 19., New York/New Jersey, MetLife Stadium

A lebonyolítás méreteiben is új korszakot nyit: 104 mérkőzésre kerül sor a csoportköröktől egészen a döntőig, az alábbi stadionokban.

Vagyis a körök többsége az USA-ban kerül megrendezésre, de azért lesz Mexikóban és Kanadában is bőven izgalom.

A résztvevőkről: csapatok, konföderációk, rendezők és befektetők szerepe

A 2026-os világbajnokságon 48 válogatott vesz részt, a FIFA történetében először, és az új lebonyolítási rend a konföderációk közötti kvóták átrendezését is magával hozta. Az esemény lebonyolításáért és finanszírozásáért felelős szereplőket pedig érdemes elkülönítetten kezelni: nem minden szervező rendező, és nem minden befektető visel futballmezt.

A FIFA tagországai hat kontinentális konföderációba tartoznak, és a 2026-os világbajnokságra való kijutás is ezek keretein belül zajlik. Az alábbi táblázat az új kvótarendszer szerint mutatja be, hogy melyik régió hány helyet kapott a bővített mezőnyben.

Ez a rendszer nemcsak a részvételi lehetőségeket tágította ki, hanem új esélyeket is teremtett azoknak a válogatottaknak, amelyek eddig rendre lemaradtak a tornáról, például afrikai, ázsiai és óceániai nemzeteknek.

A három házigazda közül az Egyesült Államoké a legnagyobb szelet: nemcsak infrastrukturálisan domináns, hanem a mérkőzések többségének helyszíne is az amerikai stadionokban lesz. Kanada és Mexikó három-három városban fogadja a tornát, míg az USA-ban tizenegy helyszín szerepel a végleges listán.

A rendezők automatikusan résztvevők, azaz mindhárom ország válogatottja biztosította helyét a tornán, így a CONCACAF zónából kvázi kilenc csapat lesz jelen, bár a három rendező kvótája külön számít.

A háttérben: befektetők, licenszek és jogtulajdonosok

Fontos különbséget tenni a szervező szerepkörök és a befektetői-haszonélvezői pozíciók között. A torna lebonyolításáért elsősorban a FIFA felel, de a helyszíni rendezést a nemzeti szövetségek, valamint a kijelölt városok és államok önkormányzatai végzik. Ők felelnek a stadionok korszerűsítéséért, a közlekedési infrastruktúra biztosításáért és a biztonsági protokollok érvényesítéséért.

A pénzügyi háttér több pilléren nyugszik:

• Globális szponzorációs csomagok (pl. Adidas, Coca-Cola, Wanda Group)
• Regionális és nemzeti támogatók
• Műsorszórási jogdíjak, amelyek a FIFA legfőbb bevételi forrását jelentik
• Jegyértékesítés, amelynek bevételét részben a FIFA, részben a helyi szervezők osztják meg

A jogtulajdonosok – élükön a FIFA-val – szerződéses keretek között adják át a licenszjogokat médiahálózatoknak, reklámügynökségeknek és merchandising partnereknek.

Politikai és gazdasági szempontok

A világbajnokság nem csupán sportesemény, hanem globális üzleti és politikai projekt is. A 2026-os torna különösen hangsúlyossá vált az USA nemzetközi sportdiplomáciai szerepvállalása szempontjából, hiszen a rendezés egyik célja az amerikai foci mellett a labdarúgás piaci térnyerésének megerősítése.

Mexikó, immár harmadik alkalommal rendezve világbajnokságot, presztízsből, míg Kanada sportstratégiai célokból vállalta a szerepet. A stadionfejlesztések, városi beruházások és nemzeti brandépítés mellett a befektetők is a gazdasági multiplikátor hatásokban bíznak.

Magyarország szerepe, társadalmi helyzete és helye a labdarúgásban

A magyar labdarúgás múltja világszínvonalú, jelene újraépülő, jövője pedig izgalmas ígéretek és fokozott elvárások között formálódik. Bár Magyarország nem rendezője és  egyelőre nem résztvevője a 2026-os világbajnokságnak, helye és jelentősége a globális futball térképen nem tűnt el.

A legendás Aranycsapat az 1950-es években világklasszis stílust és teljesítményt vitt a pályákra: 1953-ban Londonban 6-3-ra verték meg az addig hazai pályán veretlen angolokat, és 1954-ben világbajnoki döntőt játszottak, elveszítve azt ugyan, de örökre beírva magukat a sportág történetébe.

Az 1938-as és az 1954-es ezüstérem, valamint az 1964-es Európa-bajnoki bronzérem történelmi csúcspontok voltak. A magyar válogatott világbajnokságon összesen négyszer jutott el a legjobb nyolc közé, utoljára 1966-ban.

A rendszerváltást követő évtizedek a futball mélyrepüléséről szóltak. Infrastrukturális hiányosságok, elavult utánpótlás-nevelés és széteső klubrendszer jellemezte a hazai sportéletet. A válogatott 1986 után hosszú időre kiszorult a világbajnoki színpadról, és Európa-bajnoki részvétel is csak 2016-ban, majd 2020-ban sikerült ismét.

A 2010-es évektől azonban, központi állami támogatással és stratégiai fejlesztésekkel újjáépítés kezdődött. Stadionok újultak meg (pl. Puskás Aréna, Groupama Aréna), erősödtek az akadémiák, és klubszinten is megjelentek nemzetközi eredmények: a Ferencváros például csoportkörig jutott az Európa-ligában és a Bajnokok Ligájában is.

A válogatott most és a 2026-os kilátások

A magyar válogatott az utóbbi években stabil, kiszámítható teljesítményt nyújt, és jelenleg is versenyben van a 2026-os világbajnoki kijutásért. A 2024-es Európa-bajnokságon való szereplés már biztosított, és ez pozitív hatással van a játékoskeret fejlődésére, nemzetközi rutin szerzésére is.

A FIFA-ranglistán 2023 végén Magyarország a 27. helyen állt, megelőzve több nagy múltú válogatottat. A csapat sztárja Dominik Szoboszlai, aki a Liverpool középpályásaként már a világ élvonalában játszik. Mellette a válogatottat jellemzi a fegyelmezett taktika, a letámadásos játék és a kiegyensúlyozott középpályás védekezés.

A fogadóirodák szerint Magyarország esélye a kijutásra 30-40% körül mozog, de ez változhat a selejtezőcsoportok alakulásától függően.

Társadalmi, kulturális viszony a futballhoz

Magyarországon a futball nem egyszerű sport, identitásformáló tényező. A Puskás Ferenc-féle örökség, a nagy válogatott sikerek, az iskolai fociélet és a közösségi szurkolás mind mélyen beágyazódtak a nemzeti kultúrába.

A 2010-es évek stadionépítési hullámát sok kritika érte, de az infrastruktúra hosszú távú hozama vitathatatlan: a nézőszám emelkedett, a családok visszatértek a lelátókra, és a fiatalok számára is új perspektívák nyíltak.

Több közéleti szereplő, sportvezető és politikus is megszólalt a 2026-os vb kapcsán. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor kijelentette:

“Nincs egyszerű helyzetben a válogatott, de nagy sikernek tartanám, ha 1986 után sikerülne a három Eb-kijutást megkoronázni egy világbajnoki részvétellel. És már most készülni kell a Nemzetek Ligájában az A-ligába való visszatérésre, és utána a sorozatban negyedik Eb-döntőre való kijutásra.”

Szurkolói körökben is aktív a közösség: több utazási iroda már most előkészületeket tesz arra az esetre, ha a válogatott kijut, az észak-amerikai túra komoly logisztikai és anyagi kihívás lenne, de a hangulat garantált.

A világbajnokság menete: előkészületek, újdonságok, szakaszok és a végkifejlet

A 2026-os világbajnokság előkészületei már 2022-ben megkezdődtek, és mára a torna lebonyolítása, menetrendje és struktúrája lényegében végleges formát öltött. Az esemény több szempontból is történelmi: új a formátum, bővült a mezőny, és először három ország rendezi a tornát közösen.

Az előkészületek íve: 2022-től 2026-ig

A FIFA hivatalosan 2022-ben kezdte meg az operatív előkészületeket, de már 2018-ban eldőlt, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendezhetik meg a tornát.

A fő mérföldkövek:

• 2022: a FIFA megerősíti a lebonyolítási rend átalakítását (48 csapat, 104 meccs)
• 2023: stadion lista véglegesítése, városok kijelölése
• 2024: logisztikai, infrastrukturális és biztonsági tervek részletes kidolgozása
• 2025: selejtezők befejezése, szponzori szerződések véglegesítése, marketing kampányok indulása
• 2026. június: kezdőrúgás

Ez tehát a fő terv, de most lássuk a jelent:

2025 őszére a selejtezők döntő szakaszába léptek, és egyre több csapat biztosítja részvételét. A FIFA jelenleg a csoportbeosztás sorsolását készíti elő, amelyet várhatóan 2025 decemberében rendeznek meg. A stadionok nagy része már most is működőképes, az utolsó fázisokban főként közlekedési és biztonsági infrastrukturális fejlesztések zajlanak.

A 2026-os torna ezért lesz különleges:

• 48 résztvevő csapat: először a világbajnokságok történetében
• Három rendező ország: USA, Mexikó és Kanada
• Történelmi számú meccs: 104 találkozó a csoportkörtől a döntőig
• Új lebonyolítási rendszer: több csapat, de nem bonyolultabb verseny
• Fenntarthatósági és társadalmi célkitűzések: például karbonlábnyom-csökkentési vállalások

Ez tehát dióhéjban a terv, de most mutatjuk mindezt részletesebben is.

Forgatókönyv - részletesen

A lebonyolítás első szakasza a csoportkör. A 48 csapat 12 darab 4 fős csoportba lesz beosztva, ahol minden válogatott három mérkőzést játszik. A továbbjutási szabályok:

• A csoportok első két helyezettjei automatikusan továbbjutnak a kieséses szakaszba (24 csapat)
• Ehhez csatlakozik a nyolc legjobb harmadik helyezett, így áll össze a 32-es mezőny a rájátszáshoz

Ez a rendszer úgy bővíti a résztvevők körét, hogy közben nem csökkenti a tétet vagy a színvonalat.

A csoportkörök után klasszikus egyenes kieséses szakasz következik:

• 32 közé jutás: az első komoly váltás
• 16 közé jutás: itt már minden meccs dönt
• Negyeddöntő, elődöntő, döntő: három meccs a világbajnoki címért

A döntőt 2026. július 19-én rendezik New York/New Jersey térségében, a MetLife Stadionban. A stadion több mint 80 ezer főt képes befogadni, és ez lesz a világbajnokság hivatalos zárópontja.

A végső kérdés: hogyan érhet véget?

A tét túlmutat a pályán: médiafigyelem, gazdasági hozadék, és az amerikai kontinens futball kultúrájának újrapozicionálása.

A FIFA reményei szerint ez a formátum válik standarddá a jövőben, ha a torna sikeres lesz, a 48 csapatos rendszer állandósulhat. De a végkifejlet nemcsak a győztes csapat kilétén múlik, hanem azon is, mennyire válik szerethetővé és követhetővé ez az új korszak a szurkolók számára szerte a világon.

A világbajnokság csoportkörei és mérkőzésnaptára

A 2026-os világbajnokság csoportkörei 12 darab négycsapatos csoportban zajlanak majd, a tornát június 11. és július eleje között bonyolítják le. Az alábbi táblázat a tervezett lebonyolítást mutatja be, dátum, mérkőzés, helyszín és város szerint, kiegészítve hasznos linkekkel és megjegyzésekkel.

A táblázatok előtt még néhány kulcs információ:

• Minden csoportban 4 csapat játszik.
• A csapatok körmérkőzéses rendszerben küzdenek egymással: mindenki játszik mindenkivel egyszer.
• A győzelemért 3 pont, a döntetlenért 1 pont jár, a vereségért 0.
• A csoportkör végén a 12 csoportelső és a 12 második helyezett automatikusan továbbjut.
• Ezen felül a 8 legjobb harmadik helyezett is bekerül a kieséses szakaszba.
• Így alakul ki a 32 csapatos rájátszás, amely a világbajnokság második szakasza lesz.
• A csoportmérkőzések időszaka: 2026. június 11. – június 29.
• Naponta több mérkőzést is rendeznek, a különböző időzónák és helyszínek miatt.
• A házigazdák – Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok – külön csoportokban kezdik meg a tornát, és mindegyikük nyitómeccset játszik.

És hogy mit érdemes figyelni tippeléshez?

A csoportok erőviszonyai már a sorsolás után elemzésre kerültek, de a formaidőzítés kulcsfontosságú: az első mérkőzés teljesítménye gyakran befolyásolja a továbbjutási esélyeket.

A „halálcsoportnak” tartott kvartettek (ahol 3 erős csapat szerepel) esetében gyakoriak a meglepetések. A házigazdák – különösen Mexikó és az USA – hazai pályán hagyományosan jól szerepelnek: ezeket a tényezőket érdemes beépíteni a fogadásokba.

Most, hogy mindezeket tisztáztuk, következnek csoportonként a menetrendek.